Amit a kávé és a bor kapcsolatáról tudni érdemes
Amit a kávé és a bor kapcsolatáról alapvetően tudni érdemes
A mediterrán életfilozófia egyik és talán a legismertebb alappillére az ’Édes semmittevés.’ Ennek elengedhetetlen eszköze a reggeli kávé és az esti bor, választott vagy éppen rögtönzött társaságban (Café Paso – Bor&Kultúra a Gutenberg utcában).
A kávé rajongói ugyanolyan lelkesek és pont olyan komoly ínyencek tudnak lenni, mint a borkedvelők. De vajon van kapcsolat kávé és bor között ezen túlmenően is? Igen!
Két olyan ital, amihez nehéz közömbösen viszonyulni. Mindkettőre igaz, hogy akik szeretik, azok többnyire nagyon szeretik, gyakran fogyasztják és olthatatlan kíváncsisággal kóstolgatják az újabb és újabb fajtákat. Na jó, ennél azért komolyabb hasonlóságok is vannak a két ital, és már maguk a növények között is.
Rögtönzött környezetismeret óránk keretében tekintsük át, amit a kávécserjéről és a szőlő növényről tudunk, persze a teljesség igénye nélkül:
Kezdjük azzal, hogy mindkét ital gyümölcsből készül. Igen, a kávé is, hiszen a kávécserje termése valójában egy cseresznyefajta. A termés – és a belőle készülő ital – minőségét és ízjegyeit pedig nagyban befolyásolja a termőterület jellege, az éghajlat, a talaj, a fajta, és természetesen a szüret időpontja.
A kávé és a szőlő termését egyaránt feldolgozzák, igaz a szőlőt nyersen is fogyasztjuk. Habár meg lehetne kérdezni a cibetmacskát, milyen ízű a nyers kávécseresznye.
Mind a bor erjesztése és érlelése, mind pedig a kávé mosása, szárítása és pörkölése során az a cél, hogy az íz- és illatjegyek kibontakozzanak, a fajtára jellemző karakter pedig a lehető legszebben megmutatkozzon. A végeredmény mindkét esetben (feltéve, ha borász és a pörkölő is jól dolgozott) egy gazdag, összetett ízvilágú, izgalmas ital, mely minden alkalommal rabul ejt és újabb kortyokra csábít.
Mindkét feldolgozási folyamatnak fontos lépése az erjesztés. A kávé fermentálása, vagyis erjesztése során a kávészemeket vízben áztatják, amíg a természetes erjedésnek köszönhetően a magköpeny könnyen eltávolíthatóvá nem válik, ekkor egyszerűen vízsugárral megtisztítják a kávészemeket.
Tehát a kávé és a szőlő egyértelműen számos dologban hasonlít. Ha túllépünk, és a belőlük készült italokat nézzük, további hasonlóságokat találunk:
Például a kávét és a bort is megfelelő pohárban, csészében, megfelelő hőmérsékleten kell szervírozni, hogy kiélvezhessük az ízüket, illatukat.
Ráadásul abban is hasonlítanak, hogy kiválóan kombinálhatók más ízekkel: a borhoz illenek a sajtok, a dió, a különböző gyümölcsök, a kávé ízéből pedig a csokoládé, a különböző édességek tudnak újabb harmóniákat elővarázsolni.
Egyébként a kóstolás tudománya is nagyon hasonló, a kávékóstolás ráadásul a borászatban alkalmazott fogalmakat használja.
Tudtátok, hogy Jekl Flóra villányi borászként végzett ’latte art’ barista?
„Nálunk a legmagasabb az egy négyzetméterre jutó baristák száma” – nevet Jekl Flóra, aki a bor és a kávé köré szervezi az életét. Előbbi családi adottság volt, utóbbival viszont ő bolondította meg a körülötte élőket. Így nem meglepő, hogy a pincénél már kávé sarok is működik és gondolkoznak Il Primo kávéban is. Az Il Primo ugyanis a pincészeten belül Flóra márkája, azt mondja, ezek a könnyedebb borok mutatják legjobban az ízlését.