Amit a Reök-palotáról tudni érdemes

Szeged legszebb háza, az európai szecesszió remekműve, az 1906-1907-ben épült Reök-palota. Kizárt dolog csak úgy elsétálni mellette, mert látványa minden emberfiának a képzeletét megmozgatja. Az épület tagolása Gaudi barcelonai lakóházaival mutat hasonlóságot, míg a homlokzat megmunkálása a Victor Horta tervezte brüsszeli házakra emlékeztet.

Magyar Ede az épület tervezője, az európai utazásai során megismert és magával hozott élményanyagot és formavilágot felhasználva tervezte meg legszebb alkotását. Különleges érzékkel álmodta formákba az építtető, Reök Iván vízügyi mérnök hivatását megjelenítő vízi- és növényvilágot. A homlokzat egy csendes vízpart meghitt nyugalmát árasztja magából. Virágok, a homlokzatba lágyan simuló levelek, indák fonják be az ablakokat, párkányzatokat. Az épületen kívülről látható virágmotívum a belső térben is folytatódik:.

A Reök-palota alaprajza a család igényeinek megfelelően lett kialakítva. A földszinti sarokrészen vendéglő nyílt, míg a többi helyiséget iparosok, kereskedők bérelték. A bejárat mellett balra rendezte be Magyar Ede a tervezőirodáját. A többi lakást földbirtokosok, katonatisztek, egyetemi tanárok lakták. Itt lakott Kiss Ferenc is a „szegedi erdők atyja”, melyet emléktábla örökít meg az épület homlokzatán.

Az épület első felújítása 1960-ban volt, amikor is a már erősen leromlott állapotú homlokzat egyszerűsítését rendelték el. Ebben az időben lettek eltávolítva egyes kovácsoltvas virágok és lámpaoszlopok.1974-ben végezeték az épület második felújítását, melynek eredményeként elbontották a megmaradt kandallóhoz hasonlító liliomos vaskályhákat.1980-ban végre nem elvettek az épülettől, hanem hozzáadtak egy földszinti nívós bankfiókot. Aztán évek teltek el és az üresen hagyott épület állapota egyre romlott. 2004-ig kellett várni, hogy döntés szülessen a műemléki helyreállításról.

2007. nyarára készült el a Reök-palota teljes rekonstrukciója, ami vitathatatlanul első osztályú munka és az épület végre megkapta azt a pompát, amely Magyar Ede építész emlékéhez is méltó.

2008. augusztusában 100 éves jubileumát ünnepelve helyet kapott benne a Regionális Összművészeti Központ (REÖK), amelyben időszaki tárlatokat, irodalmi és zenei programokat, szobaszínházi előadásokat tartanak.

A Reök-palota környékét, amolyan tájékozódás gyanánt „lófara”-ként emlegeti a népnyelv. Az elnevezés eredetét illetően több verzió is létezik. Egyesek szerint a név eredete a palotához kötődik, mert annak körúti homlokzatán a levélmotívumok kirajzolják két egymásra néző paripa hátát.

Mások az épületben egykor üzemelt „A Huszárhoz” nevű kocsmáról származtatják.

A szomszédos egyetemi épület is magának vindikálja az elnevezést, azon az alapon, hogy a 3. Honvéd Huszárezred emlékműve, egy bronz lovasszobor háttal áll az épületnek.

Sokan a Tisza Lajos körút, Fekete Sas utca, Kölcsey utca által határolt háromszöget értik a kifejezés alatt.

Ám a korábban az épületben üzemelő kocsma volt (törzs)vendégei a következő verzióra esküsznek: Sokan betértek ide annak idején egy pofa italra, míg a villamost várták és a könyöklők mellől ki-kitekingettek az ablakon, amin át a lovashuszár-szoborból csak a lónak a fara látszott. Néha valaki az ablakhoz közelebb lévőtől megkérdezte, mit lát (jön már a tuja) és a válasz leginkább az volt, hogy a ló farát. Legközelebb már csak úgy invitálták egymást, hogy ugorjunk be egy italra a „lófarába”.